„(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”
A Szabadság és Felelősség XXI. cikke pedig az előzőknél is egyértelműbben leszögezi, hogy
„(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.”
Egyértelmű tehát, hogy a Magyar Kormány lemagasabb jogforrási szinten rögzíti az egészséges környezethez való jogot. Ezirányú tevékenységét azonban az állam nem öncélúan végzi, hanem védve a jelenben élők egészségét és megőrizve a természeti erőforrásokat a jövő generációnak.
Lehetőség vagy korlát?
Miért akar hát az Európa Tanács ezzel a kérdéssel külön foglalkozni? Azért, mert hazánkkal ellentétben nem minden ország rögzíti és érvényesíti a tiszta környezethez való jogot. Az európai kezdeményezés hívei azzal érvelnek, hogy nem lenne hatékony minden országot egyesével rábírni, hogy a nemzeti jogalkotáson keresztül alkossa meg e jogot.
Szükséges tehát valamifajta közös európai irányelv megalkotása.
Azonban a Klímapolitikai Intézet álláspontja szerint jelen körülmények közt ezen jog európai szintű deklarálása csak akkor lehet elfogadható, ha egyben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét is. Ezt pedig úgy teheti meg, ha az európai normaszöveg megfogalmazása kellően általános ahhoz, hogy minden országnak legyen mozgástere a saját jogrendszerén belül a legmegfelelőbb módon végrehajtani azt. Mivel az éghajlatvédelem és a természeti környezet védelme nagyban függ az országok társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedésétől, ezért ezeket a kérdéseket az összeurópai cél meghatározásán túlmutatóan nem lehet és nem is szabad nemzetek feletti szinten kezelni.